Ez a recept nem búzadarából készül, mint a magyar változat, hanem az osztrák, eredeti császármorzsa változatot készítettem el, amit smarninak neveznek. Ez a variáció egy sűrű, habos palacsintatésztából készül, a tésztája pedig kevésbé morzsás és állagában csak kicsit hasonlít a magyarra.
Isteni finom desszert, de aki szereti az édeset, annak akár főétel is lehet. Lekvárral, almaszósszal, vagy akár fagyival tálaljuk. Egyszerű és nagyszerű. Ezzel még Ferenc József is egyetértene, hiszen ő császári fenségének is a kedvence volt a smarni.
Hozzávalók 4 főre:
- 5 dl tej
- 6 db tojás
- 25 dkg liszt
- 5 dkg mazsola
- 4 ek porcukor
- 1 csipet só
- 5 dkg barnacukor
- 2 csomag vaníliás cukor
- 1 dl rum vagy aroma
A sütéshez:
- kb. 5 dkg vaj
A tálaláshoz:
- porcukor
- lekvár ízlés szerint (barack, szilva, stb.)
Elkészítés:
A mazsolát felhasználás előtt pár órával, beáztatjuk forró rumba. A tojások sárgáját és fehérjét különválasztjuk. A tojássárgákat a tejjel, a liszttel és a vaníliás cukorral csomómentesre keverjük. A tojásfehérjéket a csipet sóval és a porcukorral kemény habbá verjük. Ezután óvatosan beleforgatjuk a tojássárgás keverékbe.
Egy nagyobb teflon palacsintasütőben annyi vajat olvasztunk, hogy vékonyan befedje a formát. Amikor a sütőedény már forró, akkor körülbelül ujjnyi magasan beleöntjük a tésztát és megszórjuk a leszűrt mazsolával. Lefedjük és körülbelül 2 percig sütjük, majd egy fa lapáttal megemelve megnézzük, hogy aranysárga-e már az alja. Ha igen, akkor negyedeljük a tésztát, majd megfordítjuk a szeleteket és fedő nélkül a másik oldalukat is megsütjük. Közben megszórjuk a tetejét két evőkanál barnacukorral. Újra megforgatjuk a tésztát és alacsonyabb hőfokon 2-3 perc alatt karamellizáljuk a cukrot. Végül lehúzzuk a tűzről és egy fakanállal falatokra vágjuk, szétdaraboljuk. Több adagban kisütjük, ameddig a tészta el nem fogy. Frissen tálaljuk, nálam többféle lekvár volt mellé.
